Ilyen volt a Tahiti Bootcamp

Megélés/Kiélés/Túlélés? Kinek mi

Tábornaplóm – részlet

Idén másodjára vonultam be önszántamból a táborba, táncos kiképzésre.

Emlékeimben tavalyról megmaradt az égbetörő hangárnyi táncosbirodalom, ahol a varázslat történik, a hatalmas izomláz, ami után egy hétig moccani se bírtam, de még pislogni is csak félve, és a millió kedvesség és őszinte, bizalmat szavazó mosolyok.

Ebben az évben, az őszinte mosolyok maradtak, de már nem ‘idegenektől’, hanem a törzsi erőtől fűtött közösségtől.

A hangárba, ahogyan először beléptem, meglepődtem milyen picurka, sokkal monumentálisabb épületet festett a képzeletem a múltból….üresen apró volt…majd megtelt zenével, hirtelen belakta a tánc, tengernyi érzés, figyelem, fejlődés és öröm keringett egyszerre….és megint megtörtént, duplájára, triplájára dagadt a terem. Elérte tavalyi méretét. Nem csak képzeltem. Ott voltam, láttam.

Bármire is emeljük tekintetünket, ahogyan látunk, abban benne van az eddig megtett életutunk, a tapasztalataink, a céljaink, reményeink. Az érzelmeinkkel látunk.

Az ez évi koreográfia anyagot az Otea Te Mata -t (A szem) szinte szomjazta a csapat.

Megszépült szempárokkal és letisztult érzelemvilágokkal átszellemülve ivódott belénk a tananyag.

Vezesd az erőd,  formáld az érzéseid és tanítsd magad a szépre, a fényre, a jóságra. Amit táplálsz, az tölt be, az fog belőled áradni és az fog körbeölelni is.

Sas konyhája – a szívvel készült ízorgiák színtere, ahol minden arra botorkàló egy minőségi borkóstolásba csöppent.

Fergeteges ruhacsere – Fruzsi a maga megnyerő és utánozhatatlan humorával úgy sózta az emberekre a ruhát, hogy még a nyugati pályaudvar parfümészokni árusai is megirigyelték volna technikáját.

Beszélgetős est – ahol a teljes bizalomban feloldódva vállalta fel mindenki belső vívódásait, a gyengeségeket ezáltal is erővé formálva.

Dobolás – ahol megérkezhettünk az egységbe, átrezegtettük magunkon az életet, blokkjainkat feladtuk és maradt csak a puszta áramlás, együtt.

Tahiti származású vendégeink zenéjére táncolni léleksimogatóan meghitt  hangulattal ajándékozta meg a tábort.

Ismét sziporkáztak Tanáraink, akiknek gondoskodó figyelmében és kreativitásában fürdőzhettünk e pár napban.

Az izomláz helyett idén egy tánclázzal a testemben tértem haza…úgy feltöltekeztem a tánc és ritmusok erejével, hogy úgy érzem mégmégmég többet kell táncolnom!!!

Köszönöm

Éles Szandra írása